Tervezzünk, építsünk  vendéglátó helyet(sörözőt, kávézót, pub-ot, pizzériát, éttermet,panziót stb.) Önnek!
Ön befektet egy vendéglátó üzletbe, professzionális gárdára van szüksége, és pontosan előre látható végeredményt vár. Hasznos információk mindenkinek, aki pénzt fektet be egy vendéglátóhelybe…

Igen, a vendéglátás nem játék, hanem üzlet. A befektetett összeg záros határidőn belül meg kell térüljön. Egyúttal speciális befektetés is. Van az üzleti életnek néhány területe, ahol nem csak a  szigorú racionalitás szelektál a piacon, a pszichés és hangulati tényezőknek is fontos szerepük van. Például a tőzsde. Aki meglovagolja mások hangulatát, az nyer.

Például a vendéglátás. A vendéglátás üzlet a fogyasztással és a fogyasztás hangulatával egyszerre. Aki meg tudja győzni a vendégeket, hogy csakis ide érdemes jönniük, az nyer.

A különbség az, hogy a vendéglátásban először szilárd  alapokra kell felépíteni az üzletet. Az árukészlet, a kínálat , a hely kiválasztása, a személyzet és még egy csomó paraméter nem tűri a blöfföket. Ami rárakódik, a többlet, az már hangulati elem. Míg a tőzsdén a befektetők hangulatát nem, vagy csak nagyon nehezen tudjuk befolyásolni, addig a vendéglátásban a leendő vendégek hangulata a kezünkben van. Az Ön kezében, és az Ön által választott tervező kezében.

Sosem állítottuk senkinek, hogy feltétlenül a legextravagánsabb ötletek lehetnek csak az igazán jók. Van persze ilyen helyzet is, és van más szituáció is. Mindenhol, az adott közegben, az adott helyzetben dől el, hogy valami jó, vagy nem, és azt a bizonyos hangulatot lehet adagolni mértéktelenül, öncélúan is, és lehet tudatosan, mértékkel.

És ez is a pénzről szól, mint minden.

A hangulat előállítása pénzbe kerül, nem is kevésbe. Többe csak az kerül, ha a bágyadt, unalmas, agyoncsapott sörözőre, kávézóra költött el szintén nem kevés pénzt a tulajdonos, és ez a befektetett pénz nem kamatozik.

És az is nagyon sok pénzbe kerül, ha nem jól „lőttük be” a helyet, a hangulatra, a design-re ugyan sokat költöttünk, de nem maradt már elegendő erőforrás az összes többire, és a vendég ezt azonnal észreveszi.

Ha valamiben, akkor ebben a kérdésben is segít az előrelátó tervezés, és a tervezéssel együtt járó, a megrendelővel folytatott konzultáció.

A vendéglátóhely várható nyereségességét a befektetés függvényében  egy görbével lehet leírni.

A vízszintes tengely a befektetett pénz, a piros görbe a nyereség. A jelenség oka, hogy az adott helyen a vendégek elvárásait nem, vagy a konkurrenciához képest alul teljesítő hely csak „nyeli” a pénzt, tehát rossz befektetés. Egy bizonyos nívó elérése esetén a hely „beindul”, de ehhez a megfelelő befektetésre is szükség van. Ezalatt természetesen pénzbeli befektetés értendő elsősorban, de vegyük ide az adott  helybe befektetett energiát, szellemi tőkét, innovációt, stb. is, hiszen erre mind szükség van, így együtt alkotják a hely egészét.

Minél jobb a hely, annál nagyobb nyereség várható, egy határig. Ennél többet azonban nem szabad ráfordítani, mert több már „nem jön ki” belőle, tehát ha túlmentünk a csúcsponton, az pazarlás.

Az utóbbival is találkozunk néha, olyan helyet is láttunk már, melyet a tulajdonosa jóformán csak saját reprezentációjára használ, őt tehát nem nagyon érdekelte, mennyi térül meg a befektetett összegből. De ez elég ritka eset.

Sokkal gyakoribb hiba a túlzásba vitt takarékosság, aminek a fenti görbe értelmében meg is lesz az”eredménye”.

Aki már az elején azt mondja: „nem akarok túl sokat rákölteni, mert még nem tudom, mennyi nyereséget fog hozni”, arról már előre meg tudjuk mondani , mennyi lesz a várható nyeresége: valószínűleg semmi.

Általában azt javasoljuk, hogy egy komoly befektetés előtt célszerű átgondolni, ténylegesen rendelkezésre áll-e a szükséges összeg, és sikerülni fog-e olyat produkálni (nem csak anyagi téren, kínálatban, ötletben, színvonalban) ami oda fogja vonzani a vendégeket? Lesz-e elegendő anyagi erő, árukínálat, újdonság, vendégcsalogató specialitás?

Ha igen, akkor bele kell vágni, és nem szabad „lebutítani”, értelmetlen takarékoskodás miatt megcsonkítva félmegoldássá tenni az egészet. Mert akkor a görbe alsó szakaszán ragadunk.

És nem szabad túlmenni a görbe középpontján sem: éppen ott van az optimum.

Ebben segít a megfelelő tervezési munka, amit idejében kell elkezdeni. Ha van rá idő, a terveket látva ki lehet értékelni, vagy éppen átértékelni az üzleti elképzeléseinket, a tervek alkalmasak a „több szem többet lát” elvén akár a saját szféránkon belüli előzetes konzultációra, üzlettársak, partnerek mind hozzátehetik a maguk elgondolásait vagy a véleményüket. A tervezésre fordított összeg az egyik legjobb beruházás. A sorsdöntő időszakban segít meghozni a jó döntéseket.